Éjszaka az ügyeletes doktor szerint Juli nagyon küzdött, többször szépen visszajött a mélypontról, de továbbra is kritikus az állapota. Délelőtt, amikor bent jártunk, szintén egy ijesztő mélypontra került, hirtelen nagyon leesett a vérnyomása, de aztán visszajött (egy így se túl magas értékre). Közben egyre több orvost ismerünk meg, igyekszünk kitanulni, amikor ugyanazt a helyzetet többen többféleképpen ítélik meg (az egyik orvos inkább a pozitívumokat, a másik a negatívumokat emeli ki, de utána rájövünk, hogy igazából ugyanarról az állapotról beszélnek).
A délután egy apró, de számunkra előremutató fejleménye, hogy Juli vérnyomása déltől kezdve beállt egy elfogadhatóan magas értékre (kb. 70/35), ahonnan nem volt komolyabb leesés. (Ez az állapot a délutáni ottlétünkig és az alatt is folyamatosan fennállt. Nem stabil állapot, de egy kicsivel stabilabb az eddiginél.) Még messze vagyunk mind attól, hogy túl lenne a nehezén (továbbra is bármikor bármi történhet), mind pedig attól, hogy a maximális gyógyszeradagot elkezdenék csökkenteni. De talán a kis szíve kezd rátalálni a jó irányra - reméljük, éjjel megtartja ezeket az értékeket.
Andi varratait tegnap kiszedték, szépen gyógyul a sebe.
