Juli állapota nagyjából változatlan, de azért nagyon halvány biztató jelek vannak.
A fő probléma továbbra is az alacsony vérnyomás, ennek következménye, hogy sok más szerve se működik rendesen. (Például a veséje önmagában rendben lenne, ha a vérnyomás is meglenne hozzá.) Azt mondták az orvosok, hogy gyógyszeresen ennél többet nem tudnak neki adni, innentől ők csak várnak, és igazából Julin a sor, hogyan reagál. Az éjszakás doktornő szerint minden lehet: az is, hogy hirtelen "megtáltosodik", illetve az is, hogy hirtelen összeomlik.
Délután bent jártunk, addigra napközben a veséje nagyon minimális szinten elindult, ami persze messze elmarad a kívánatostól, de az adatok tanúsága szerint majdnem minden órában volt mérhető eredmény. (A korábbi napokban úgy tudjuk, nem.) A többi értékére azt mondta a doktor úr, hogy a kritikus határon vannak, de talán még éppen elfogadhatóak. Az emésztése még nem indult be, de pár csepp anyatejet már adnak neki. Továbbra is a vérnyomás emelkedésére várunk, ha ez beindul, akkor a többi szerv várhatóan szépen összeszedi magát.
Próbáljuk a pozitívumokat keresni - végül is a műtét utáni 48 órán túl vagyunk. Bár ez a feltétel valószínűleg orvosilag azt jelentené, hogy stabilizálódott (ami még nem történt meg), de igyekszünk minden apróságnak örülni.
